Az Irodabútorok története - 4. rész
2016-02-01 Horváth Krisztián
Irodaszékek a két világháború után
Ahogy megnövekedett az ülve töltött idő mennyisége, úgy erősödött az igény arra, hogy olyan bútorok készüljenek, amelyek kompenzálják a kényszerű testtartás okozta következményeket. Kialakult egy új iparművészeti ág, amelynek célja nem csak a szép bútorok tervezése volt, hanem azoknak a lehetőségeknek a keresése, hogy hogyan lehet egy bútor egyszerre minél funkcionálisabb és kényelmesebb.
A formatervezésnek része az esztétika, a formai kísérletezés, a funkcionalitás támogatása, és kiemelkedő fontosságú jellemzője az útkeresés, azaz a folyamatos innováció. Az amerikai designerek az 1950-es évek környékén tűzték zászlajukra a célt: a forma követi a funkciót – ez a célkitűzés a gyakorlati alkalmazásra szánt termékek (pl. irodai bútorok) tervezésében ma is az egyik legfőbb szempont.
Nem csak a bútortervezésre jellemző, de ezen a területen kifejezetten tetten érhető a formatervezésnek az a törekvése, hogy ne individuális tárgyakat tervezzen, hanem a tárgyak kialakításába belevonja a többi tárgy hatását is, valamint annak a térnek a jellemzőit is, ahova ezek elhelyezésre kerülnek.
A modern irodabútorokkal szemben felmerülő elvárások
A fejlett orvostudomány – ezen belül is az ortopédia – nagy erőkkel kutatja a különféle mozgásformák és tartósan alkalmazott pózok hatását a mozgásszervek működésére. Ennek keretein belül számos kutatás választja tárgyául az ülőmunka, illetve az ülő helyzetben felvehető megfelelő tartás, az alvás, illetve az alvás közben felvett testhelyzetek és egyéb hasonló jellegzetes (és napi szinten hosszú órákig alkalmazott) tevékenységek jellemzőit, hatásait és a támogatás lehetőségeit.
A kutatások arra mutattak rá, hogy az emberi test számára a merev testtartás, illetve a hosszú időn át kitartott pózok nem egészségesek. Ezért az ülőmunka közben érdemes arra ösztönözni a testet, hogy bizonyos határok között mozogjon, vagyis dinamikus nyugalmi állapotot vegyen fel.
Ha olyan ülőalkalmatosságot választunk, amely az ún. dinamikus ülésre készteti a testünket, a vérkeringésünk, izomtónusunk aktívabb marad, testtartásunk természetesebb, egyenesebb lesz, ami biztosítja a szerveink jó vérellátását, megfelelő működését, és így a szellemi munkához szükséges tápanyag-utánpótlást is.
A bútorok történetét bemutató sorozatunk korábbi részeit ide kattintva találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész