Magazin

Hatékony-e a nyitott iroda?

Vajon serkent-e vagy gátol minket a munkában, ha valakivel, netán több másik kollégával, vagy akár idegenekkel - más munkakörben dolgozókkal, ideiglenesen oda helyezett munkaerővel - kell szemben ülnünk minden nap? A kérdés lényege itt nyilván nem abban áll, hogy a helyzet maga jó-e vagy sem, hisz az élet más területein is egy légtérben tartózkodunk számos más embertársunkkal. Itt a nyitott iroda fogalma nem lehet sem pro, sem kontra érv. A kérdés az, hogy egyébként kedveljük-e azt az embert (vagy embereket), akivel főnökünk mindenható keze összehozott bennünket. Azt hiszem, nem mondok újat, ha azt állítom: ha eddig, cellás vagy zárt irodában nem szerettük kollégánkat, akkor ugyanannak az íróasztalnak a másik felén sem lesz a szívünk csücske.

A kommunikációt biztosan segíti

Szeretsz beszélgetni? Munka közben is? Akkor Te imádni fogod a nyitott irodákat! Viszont van egy rossz hírünk: ha van csendes kollégád, vagy netán Te szeretnél egy kis csendet, mert koncentrálnod kell, vagy a főnök épp leszidott, és magadba szeretnél szállni, de egy csacsogós munkatárs néz veled farkasszemet, és épp a hétvégi kirándulás legviccesebb eseményeit szeretné veled megosztani... Nos, ezekben az esetekben lehet, hogy inkább kirohansz majd a világból. A nyitott irádában nincsenek falak. Füldugót ugyan vehetsz, de lehet, hogy ezért mások nem fognak imádni. A magányos és közösségi léted közti egyensúlyhoz nem árt, ha néha el tudsz vonulni. Én az asztal alá szoktam mászni. Egyszer majdnem átjutottam Narniába is...

Mindent egybevetve a munkakedvre és a morálra akkor van jó hatással egy “egyterű munkahely”, ha az ott dolgozók egy hullámhosszon pendülnek, és szeretik - no meg persze tudják is - egymás társaságát napi 8-10 órán keresztül elviselni. Aki ebben a szerencsés helyzetben van, és szeretné tudni, milyen az, ha a csapat “széthúz”, nézzen bele az Office című sorozatba.

Termelékenyebbé tesz a nyitott iroda?

Mi a helyzet a költséghatékonysággal? Nekem először az jutott eszembe, hogy ha közelebb vagyunk egymáshoz, akkor a testünk több hőt termel és kevesebbe kerül majd a fűtés... Nem, azt hiszem, hogy ez nem lesz elsőrendű szempont. Rendben, lássunk mást: több embert foglalkoztatni kisebb helyen nyilvánvalóan olcsóbb(nak tűnik). Átlagban 20%-ot lehet így spórolni a rezsin, hisz egy neoncső alá kettő helyett három munkavállaló is kényelmesen elhelyezhető. Irodabútor szempontjából sem mindegy a “népsűrűség”, hiszen a jól választott asztalokkal tényleg sokat lehet spórolni. (Tapasztalataink szerint bárhogy próbálkoznak a tervezők, az egy ember - egy szék törvény még mindig megkerülhetetlen. Erről beszélgethetsz bútoros szakértőinkkel a BútorButik oldalán.)

Ha kampány-szerű feladatokat végeznek vegyes, változó összetételű csapatok, akkor is jó a nyitott iroda, mert újra meg újra össze lehet rázni az embereket, más felállásban... Bár én szeretem az asztalomat... Lehet, hogy zokon venném, ha minden héten máshol kellene ülnöm. Éppen elég nagy trauma az, hogy a szaküzletben folyton más prémium széket kell választanom, mert mindig pont azt veszik meg, amit én használok.

Nyitott iroda és egészség

A költséghatékonysági mutató másik oldalán állnak az orvosi kockázatokból eredő egészségügyi kiadások. Ausztrál kutatások szerint 90%-ban jelentkezik stressz, magas vérnyomás, rossz közérzet, valamint a cseppfertőzéssel terjedő betegségek átadása is sokkal könnyebben valósul meg. Tamásnak rossz kedve van, tegyük karanténba... De hogyan?

1970 óta kevesebb, mint a felére, 20 négyzetméterre esett vissza az egy munkavállalóra jutó össz-tér a munkahelyeken. Susan Cain kutató megállapításai ennél is tovább mennek: romlik a produktivitás és a memória, nő a szívbetegségek és a vírusos megbetegedések kockázata. Szintén növekszik az agresszivitásra való hajlam is.

Biztonság és nyitott iroda

Az üzleti titkok kezelése egy biztonsági szakembernek rémálom lehet egy nyitott irodában. A “ne nézz a monitoromra” módszerét azt hiszem, elvethetjük, az ipari kémkedés paradicsomai pedig a vállalati vezetők rémálmai lehetnek. De éppen elég az, ha a másik ember passziánszozása elvonja a figyelmünket, és máris nem csinálunk semmit...

A zajok idegesítő hatásai

Nem csak az előbb említett csacsogás okozhat problémát. Voltál már olyan helyzetben, hogy valaki telefonált melletted, netán folyamatosan és hangosan gépelt? Ha a Te teljesítményeden ez nem ront, akkor szerencsés vagy, és javítod a nagy átlagot: bármilyen apró, de idegesítő zaj a teljesítményt általában 40%-al is csökkentheti, a hibára való esélyt pedig 30%-al növeli. Amikor például egy bombaműszerész dolgozott az irodánkban, még köhögni is kijártunk. Sose lehet tudni, milyen a zajtűrése valakinek...

Angol kutatók megállapították, hogy...

Képzeljétek el, egyes kutatók annyira unatkoznak néha, hogy pszichózis-kutatásokkal is utána jártak a munkahelyi terek kérdésének. Kiderült, hogy a felszíni problémák a tudatalattinkban is megjelennek, nyomot hagynak, és munkaidő után is velünk vannak. Akkor is figyelünk a háttérben zajló eseményekre, amikor azt hisszük, hogy koncentrálunk valamire: hiába épp az aktuális projekt köti le figyelmünket, ha József kalapálása és Benedek csámcsogása fülünkbe jutva tovább terheli agyunkat. Elfáradunk benne, ez a helyzet. Még idegösszeroppanást is lehet így okozni. (Próbáltatok már szotyizással kikészíteni valakit? Nem városi legenda.)

Ha már a zavaró zajoknál tartunk: az Amazon legutóbbi terveihez mit szóltok? Seattle központjában hatalmas üveggömbökben akarják elhelyezni munkatársaikat. A létesítményben növények és állatok is lennének, így idillikus madárcsicsergés hangja kelthetné a fáradtságtól asztalra borult és kényelmesen szundikáló alkalmazottakat.

Épület- és környezetpszichológia

Sajnos hazánkban az épület- és környezetpszichológia ma még ismeretlen fogalmak a széles közönségnek, pedig nyugaton már jó ideje tanítják. A BME-n dr. Dúll Andrea jelenleg is kutatja a területet és aktívan foglalkozik a témával (még az oly’ haszontalan bölcsészek is tanulnak proxemikát, azaz emberi térközszabályozást). A belmagasság és a munkakedv között például egyértelmű összefüggést tudtak kimutatni az ezzel foglalkozó kutatók: a magasabb helyiségekben tényleg jobban szárnyalnak a gondolatok. Szintén érdekes eredménye az említett tudományágaknak, hogy a szebb, zöldebb kilátás fokozza a koncentrációt és a kreativitást. A parkokra, hegyekre néző irodákban dolgozók jobban és többet teljesítenek, mint azok, akik mesterséges környezetet látnak az ablakon keresztül (vagy rosszabb esetben nem is rendelkezik ablakkal a munkaterületük). A természetes (és általában a több) fény szintén jobb hatással van a teljesítőképességre és a hangulatra: egyenletesebb ritmusba kerül az emberi szervezet alvás-ébrenlét ciklusa, csökken az agresszióra való hajlam és jobb lesz a közérzet.