Magazin

Az ausztrál illetőségű Tom Fereday tervező által megálmodott, Wes Anderson filmrendezőről elkeresztelt bútorkollekció lényege a tér maximális kihasználásán túl a szimmetria ötvözése a kellemes ívekkel. Aki ismeri Anderson munkásságát, az tudja, hogy az alkotó nagyon szeret középre szerkesztett, középen felezett képekkel dolgozni. Ennek egyik ékes példáját legutóbbi filmje, a The Grand Budapest Hotel.

A Fereday általa most megalkotott bútorcsalád tulajdonképpen tekinthető Anderson filmjei fizikai megtestesülésének is, hiszen a hosszúkás darabok széltükben és hosszukban is szimmetrikusak, de a kör alakú megoldás is rendelkezik középpontos, forgási szimmetriával.

Az összeállítás legkisebb darabja egy három körszeletből összeilleszthető "körfotel", a darabok azonban magukban, egyesével is megállnak, így a teret lehető legjobban kitoltő formájukban újrarendezhetőek. Két-két harmad közé a fentebb látott hosszúkás elemet is tehetjük, mellyel bármilyen alakú várót, tárgyalót, pihenőt vagy közösségi szobát kedvünk szerint berendezhetünk.

A favázas bútorcsalád kézzel készül, a kárpit varrását is emberi erővel csinálják, így teljes egészében egyedi darabokról van szó. A tervező külön kiemelte, hogy a bútor minden eleme ausztrál gyártámány. A minden irányból simulékony, zökkenőmentes, folyamatos, mégis karakteres de határozott formavilág megvalósítása hibátlanul sikerült a filmes inspirációból táplálkozó tervezőnek.

És itt van a titok is

Legyen szó a fentebb látott egyedi megoldásról, vagy a kínálatunkban is kapható kreatív közösségi bútorokról, a lényeg egyetlen kulcsmondatban fogható meg: adj élményt az adott teret használó személyeknek.

Ezen a ponton teljesen lényegtelen, hogy váróteremről, irodai tárgyalóról, rekreációs, pihenőszobáról van-e szó, sőt még az sem számít, hogy mennyire trendi az az iroda, amiben e helyiségek kialakításra kerülnek, a lényeg ugyanis az, hogy mennyire érezzük magunkat kényelmesen.

A kényelem egy borzasztóan összetett és egyedi, egyénenként változó "jelenség", mely a legkülönfélébb helyzeteket és szituációkat teheti minőségi pillanattá, idővé. Hogy konkrét példát említsek, felidézem a fogorvosnál töltött élményemet. No persze nem a fogászati székről lesz szó, hanem a váróban eltöltött hosszú percekről. Ezeket többségünk idegesen, szorongva tölti, leginkább az "essünk már túl rajta" gondolat jegyében. Érdekes módon azonban legutóbb sikerült egy olyan kényelmes kanapéra leülnöm, hogy szinte fel sem akartam kelni, sőt még a kezelés után is belevetettem magamat. 

Az történtek nem a véletlen szüleményei voltak. Utólag rákerestem a váróban használt bútorcsaládra, és kiderült, hogy a lakberendezők egyáltalán nem fukarkodtak az "üléseken": igen drága, de emellett borzasztóan kényelmes, otthonos hatást keltő kanapékkal és fotelekkel rendezték be a váróteret. És tudjátok, utólag azt mondom, megérte! A legfontosabb dolog, amire az egészből emlékszem, az a kényelmes kanapé. Ezt jelenti a minőségi berendezés egy közösségi térben, és ez lehet az, ami ha nem is direkt módon, de tudat alatt, közvetve visszahozza majd a vendéget/pácienst/vásárlót/tárgyalópartnert.

Élményekben, kényelemben gondolkodjatok, ha a közösségi terek berendezéséről van szó!

Nézd meg, milyen közösségi bútorokkal dolgozunk mi!