Magazin

Hatalmas kísérletnek is lehetne tekinteni a járványt, ami az otthoni munkavégzést illeti. Afféle erőszakos beavatkozás a rendszerbe, mely felgyorsított egy korunkra egyébként is jellemző változást.

Ez a változás a digitalizáció farvizeként csendesen kúszott be a nyugati (és a hazai) munkakultúrába, a neve pedig home office. Sok országban már idejekorán felismerték, hogy a kisebb infrastrukturális költségek és kisebb irodák miatt nem csak a munkaadónak, de a munkavállalónak is jó, hogy otthonról dolgozik, hiszen megspórolja a munkába utazást, rugalmasabban oszthatja be a munkaidejét, nyugodtabb és harmonikusabb feltételeket tud teremteni a munkához és összességében jobban ellátja feladatát is.

A járvány csupán arra mutatott rá, hogy ez bizony olyan munkakörökben is lehetséges, ahol eddig a munkaadók ódzkodtak a home office nagy mértékű megadásától. A kísérlet viszont sikerrel zárult, a gazdaság nem omlott össze, az emberek pedig egészségtudatosabbak lettek. De mit gondolnak a jövőről? A Linkedin és a Marie Claire kutatást végzett a témában, megmutatjuk az eredményeiket!

A felmérést a britek között folytatták, így lehet némi kulturális eltérés az egyes országok között, de a legtöbb megállapítás az irodisták világszerte népes körére igaz.

59% soha nem menne vissza az irodába

Kis kerekítéssel az emberek kétharmada nem csak megszokta, de meg is szerette és életformává tette a home officet, sőt, ezt szeretné folytatni a jövőben is. Ha belegondolunk, ez döbbenetesen nagy szám, másfelől teljesen érthető, hiszen többségük hatékony munkájához a technika áldásainak hála immár minden adott, bárhol is legyenek.

Hogy mit fognak erről gondolni az állásokat kínáló cégek? A leleményesek természetesen felülnek majd a hullámra, és saját költségeik csökkentése mellett nagyarányú vagy akár a munkaidő 100%-át lefedő home officet is kínálnak majd pozícióikhoz, hiszen ettől kezdve ez komoly előny lesz a szakképzett munkaerő álláskeresése közben. A cégek másik fele kényszerű ellenállásban fogcsikorgatva próbálja majd az irodában tartani a dolgozóit, de a szakérték már most figyelmeztetnek, hogy ez szélmalom-harc, és aki kimarad a változásból, az bizony le is marad majd HR tekintetében.

Az 59%-os többség mellett egyébként 25% válaszolta azt, hogy legalább heti 2 nap home office indokolt (a hazai multis kultúrában - területi változásokkal együtt - a járvány előtt is ez a szám volt jellemző). 26% válaszolta azt, hogy három vagy annál több nap is indokolt home office-ban (a maradék napok is jó eséllyel csak a személyes találkozók miatt maradnának az irodában).

Miért nem akar szinte senki visszamenni?

A járvány az emberek egészségtudatossági szintjét nagy mértékben megemelte. Nem csak arra kell ezt érteni, hogy félnek magától a fertőzéstől (a válaszadók 52%-a egyáltalán nem szeretne tömegközlekedni), hanem a mentális állapotokat is megtanulták jobban kézben tartani a bezártság alatt. Ez azzal is jár, hogy a munka és a magánélet elválasztása már sokkal hatékonyabb, és otthonról is kiválóan menedzselhető.

A járvány kezdetén megfigyelhető szorongás nagy mértékben enyhült, bár még mindig jelentős, hiszen a gazdasági visszaesés mértéke egyelőre ismertlen. Éppen ezért a válaszadók 47%-a továbbra is aggódik állásának elvesztése miatt. Emellett 18% új munkakörbe vágyik saját területén, 16% pedig akár szakmát is váltana, hogy otthoni munkavégzésének gyakorlatát fenntarthassa. Ezek igen magas számok a korábbaikhoz képest, és figyelmeztető jelzések a szakképzett munkaerőre vágyó HR osztályok számára.

A fix munkaidő nem most bukott meg

A kutatást szervezők figyelmeztetnek arra, hogy a korábbi, jellemzően 8 és 4 vagy 9 és 5 között történő, fix idejű munkavégzés gyakorlata már a járvány előtt sem volt tartható. Egyszerűen felesleges stresszfaktor a dolgozónak az, ha a munkáját abban mérik, hogy mennyi időt tölt az irodában, hiszen ez egyrészt nem jelzi a produktivitását, másrészt egész napra leköti ahelyett, hogy idejét rugalmasan oszthatná be. A modern irodisták feladataik javát akár este 7 és 9 között is elvégezhetik, miközben a délután 1 és 3 közötti sávra sokkal nagyobb szükségük lenne akár ügyeket intézni, vagy nem ritkán sportolni.

A munkaadóknak itt nem elsősorban technikai változtatásokra van szükségük, hiszen az infrastruktúra adott a rugalmas munkaidőhöz, hanem szemléletmódbeli váltások kellenek.

A vezetők részéről jellemzően kétféle módszer bevett: az egyik az ellenőrzés, a másik a bizalom rendszere. A hazai gyakorlatban az ellenőrzés uralkodik, mely annyit tesz, hogy a dolgozót munkaideje nagy részében valamilyen módon ellenőrzik, ami olyan látszateredményekhez vezet, amitől nyugodtan alszik a főnök. Ez természetesen semmilyen összefüggésben nem áll a valós teljesítménnyel, de ami sokkal rosszabb: teljesen lerombolja a bizalmat, így a valódi csapatmunka alapjaiban lehetetlen. 

A másik módszer a bizalom rendszere, ahol az elszámoltatás utólagos, a dolgozó maga osztja be erőforrásait (idejét és erejét), a saját módszerei szerint dolgozhat és a vezetős sokkal inkább segíteni hivatott őt, mint ellenőrizni. Ez a ritkább megoldás, ám azt nyilván említenünk sem kell, hogy a sokkal magasabb bizalmi faktor miatt ez mind a csapatmunkát, mind a termelékenységet hatalmas mértékben növeli. Mindehez persze felelősségteljes dolgozók is kellenek, akik nem visszaélnek, hanem élnek a pozitív munkakultúrával.

Hogyan tervezz az őszi időszakra?

A koronavírus-járvány végét még senki sem látja, de a kutatók többsége szerint jövő tavaszig még szinte biztosan velünk lesz. Emiatt az őszi-téli időszakra a legtöbb munkaadó már be is jelentette a home office tömeges meghosszabbítását.

Az emberek továbbra is félnek mind az egészségügyi, mind a gazdasági kockázatoktól, és persze saját egzisztenciális helyzetük változásaitól is. Emiatt vezetőként neked a legfontosabb feladatod jelenleg biztos jövőkép felvázolása, ami tartalmazza azt is, hogyan képzeled a munkavégzést a következő hónapokra. A több száz vagy ezer főt foglalkoztató cégek éppen azért adnak ki erre vonatkozóan akár tavaszig is ígéreteket, hogy az ott dolgozókat megnyugtassák és helyüket biztosítsák. Neked is érdemes ezt tenned, még a gyorsan változó környezetben is.

A területtel foglalkozók szerint a hidegebb idő visszatérése miatt a második - harmadik - sokadik hullám a legtöbb európai országban súlyosabb lesz, mint az első volt. A hazai, viszonylag enyhe karanténintézkedések a következő hónapokban újra vissza is állhatnak, vagy akár szigorúbbak is lehetnek. A legjobb, amit a munkahely és a dolgozó is tehet, az, hogy biztosítja a távmunka minél jobb feltételeit, hogy a cégek működése minden körülmények között zökkenőmentes lehessen.