Így dolgozunk most (elkészült home office felmérésünk + infógrafika)
2020-05-11 Horváth Krisztián
800 válaszadóval készítettük el az első home office felmérésünket, amiben egy 2 perc alatt kitölthető kérdéssorral arra kerestük a választ, hogyan sikerült az átállás az otthoni munkavégzésre, milyenek a körülmények, mik a legnagyobb kihívások, és ki hogyan élte meg ezt az időszakot.
A következőkben azon résztvevők válaszait mutatjuk majd, akik jelenleg is otthonról dolgoznak (részben vagy egészben). A teljes infógrafikát a cikk végén is megtalálhatjátok, egyben.
Először lássuk, melyek a válaszadók között a legnagyobb területek:
A torta legnagyobb szeletét az oktatás/képzés, a pénzügy/számvitel és az adminisztráció/asszisztencia jelenti, de az IT/telekom, az értékesítés/kereskedelem, bank/biztosítás, HR és ügyfélszolgálat is jelentősek.
A kérdőívünket kitöltőket először arról kérdeztük, hogy korábban is dolgoztak-e már home officeban.
A válaszadók 63,2%-a, vagyis nagyjából kétharmaduk nem. (33,3% részben igen, 3,6% pedig teljes munkaidőben otthonról dolgozott már a járvány előtt is).
Ez kétségkívül azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban drasztikusan megnőtt azoknak az aránya, akik munkájukat otthonról látják el, és nagy részüknek ez teljesen új terep, hiszen előtte egyáltalán nem dolgoztak otthonról.
A résztvevők korábbi munkarendjére is rákérdeztünk.
A válaszadók 62,1%-a korábban nem dolgozott otthonról egy napot sem a héten, 24,3%-uk heti egy vagy kevesebb napot, 5,8% 2 napot, 1,9% 3 napot, 1,7% 4 napot, 4,2% pedig 5 vagy több napot is. A home officet ismerők körében tehát jellemzően heti egy napot adtak ki eddig a munkáltatók.
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen eszközöket biztosítanak a munkáltatók az új helyzetben.
A leginkább jellemző típus az informatikai eszközök (laptop, headset, egyéb perifériák), ezt a válaszadók 71,4%-a megjelölte. 30,6% jelölte be az infrastrukturális eszközöket, például a mobilinternetet. Mindössze 4,9% válaszolta, hogy az egészséges munkavégzésben is segítenek neki (asztallal, székkel), 2,2%-nak segít a munkáltató a gyermekelhelyezésben, 1,9%-nak az étkezés térítésében. Sajnos 22,5% jelenleg semmilyen segítséget sem kap az otthoni munkavégzéshez munkahelyétől.
Mivel küldetésünk az egészséges irodai (és jelenleg otthoni) munkavégzés megteremtése, az is érdekelt minket, hogy milyen ergonomikus kellékeket adnak a cégek dolgozóiknak.
Sajnos a válaszadók 89,6%-a egyáltalán nem kap ilyen segítséget, vagyis azzal kell megoldania, ami otthon jelenleg van (rosszabb esetben ez a konyhaasztal és az étkezőszék).
A válaszolók mindössze 4,3%-a jelezte, hogy kapott egészséges irodaszéket az új helyzetben, 2,2%-uk hagyományos íróasztalt, 2,6%-uk csuklótámaszt vagy egéralátétet, 0,7%-uk pedig lábtámaszt székéhez. Emelhető asztalt a válaszadók közül csak 0,3% jelölt meg.
Következő kérdésünk azt vizsgálta, milyen tipikus problémák jelentik jelenleg a legnagyobb kihívást az otthonról dolgozóknak.
A válaszok itt a különböző családi, anyagi és szociális háttér miatt erősen megoszlottak.
A napi rutin és munkaidő betartása a többségnek nem jelent kihívást, vagy átlagos probléma. A kollegákkal való kapcsolattartás a többségnek szintén nem gond, vagy csak a szokásos nehézségekkel néznek szembe.
Ugyanígy a cég erőforrásaihoz való hozzáférés sem kritikus (arányaiban itt jelölték legkevesebben, hogy ez nekik nagy probléma). Ez azt jelzi, hogy azok, akik jelenleg otthonról dolgozhatnak, olyan állást töltenek be, ahol a munkáltató vagy korábban is tudta biztosítani a digitális infrastruktúrát, vagy sikerült ebben a pár hétben igen gyorsan kiépítenie azt.
A napi motiváció megtalálása a többségnek átlagos problémát jelent. Ezzel kapcsolatban nagyon sok anyag jelent már meg az interneten, mi is összeállítottunk egy listát arról, hogyan lehet hatékonyan és produktívan alkalmazkodni az új helyzethez.
A bizonytalanság érzése a válaszadók többségének átlagos vagy kis problémát jelent csupán. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy kérdőívünk kitöltésének időszaka április végére és május elejére esett, ekkor pedig már a többségnek biztos információ voltak a járványhelyzetről, a saját munkájáról és a következő hetekre, hónapokra várható kilátásairól.
Végül az egészséges munkavégzés feltételei most a válaszadók kb. kétharmadának jelentenek átlagos vagy nagy kihívást, ami jelzi, hogy sokan nem szembesültek még korábban azzal milyen kényelmetlen is tud lenni a folyamatos otthoni munkavégzés.
A következő kérdéssorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az alábbi állításokkal mennyire értenek egyet kutatásunk résztvevői.
Nekem jobban megfelel az otthoni munkavégzés. - Ezzel a mondattal a válaszadók fele részben egyetértett, kb 30%-uk teljesen, 20%-uk pedig egyáltalán nem. Ez azt jelzi, hogy a most otthonról dolgozók egy jelentős részének komolyan hiányzik az iroda és az irodai környezet (technikai vagy szociális okokból), egy másik nagy részük azonban szívesen látja el a feladatát otthon is. Ez komoly változásokat vetíthet előre.
Hatékonyabban dolgozom otthonról. - Ezzel a mondattal a válaszadók kb. fele részben értett egyet, 25-25%-uk pedig teljesen vagy egyáltalán nem. Ez nyilván egyéni hozzáállás és preferencia kérdése is, hiszen sokan képesek az önálló munkavégzésre és az önmotivációra, mások azonban az irodai környezet és a vezetés hiányában hamar elveszítik lelkesedésüket.
A járványhelyzet után is szívesen dolgoznék otthonról. - Szerintünk az egyik legfontosabb kérdés, ami meghatározza majd az irodai munka középtávú jövőjét. A válaszadók kb. fele teljesen egyetért ezzel, vagyis nekik nagyon bejött az otthon munka. Kb. 30%-uk részben ért egyet, 20%-uk pedig nem. Kisebbségben vannak tehát azok, akik - ha választhatnak a jövőben - az irodából szeretnének dolgozni. Ha ez a hozzáállás a munkáltatók oldalán nyitott fülekre talál (egyéb megfontolásokból, pl. költséghatékonysági okok miatt), akkor ez a jelenlegi irodai terek jelentős szűkülésével járhat majd.
Otthon egészségesebb a munkakörnyezetem, mint otthon. - Mint korábban láthattuk, a munkáltatók alig biztosítanak otthoni munkavégzéshez egészséges eszközöket, így annak oka, hogy a válaszadók nagyjából ugyanannyian jelölték a teljesen - részben - egészben válaszokat, főleg az lehet, hogy maga az irodai környezet sem volt korábban kifejezetten ergonomikus.
Hosszú távon is fenntarthatónak tartom az otthoni munkavégzésemet. - Újabb intő jel a cégeknek és az irodai tereket biztosítóknak. A válaszadók jelentős része el tudja képzelni, hogy folyamatosan és hosszabb távon is otthonról dolgozzon.
A jövőben nem szívesen dolgoznék a munkahelyemről. - Ezt a kérdést az előbbi "megfordításaként" tettük fel azért, hogy lássuk, mekkora a hajlandóság az irodai környezetbe való visszatérésre, ha az elkerülhetetlen. Az kitöltők többsége nem értett egyet az állítással, vagyis ha kell, akkor kb. 50% visszamegy majd az irodába. Egy részük azonban kifejezetten szeretné elkerülni a korábbi körülményeket.
Ellenőrzi-e valamilyen formában a munkáltató az otthoni munkavégzést?
Igen fontos kérdés, hiszen az eltérő munkakultúrák eddig is eltérő mértékben vizsgálták dolgozóik hatékonyságát. Az értékteremtés vagy a hozzáadott érték mércéjével szemben még ma is sok cég a munkaidőt tekinti a munkavégzés vizsgálata alapjának, holott az igen kis összefüggésben áll egy-egy dolgozó valódi teljesítményével.
A válaszadók kb. fele azt jelölte meg, hogy a teljesítményüket monitorozzák, és mindössze 13%-uknál vizsgálják a munkaidőt. Nyilván ez utóbbi ellenőrzése jelen körülmények között sokkal nehezebb is lenne, illetve a távmunkában már járatos cégek eleve kevésbé használják ezt az eszközt. A válaszadóknak 37,4%-a jelölte azt, hogy a munkáltatóik nem ellenőrzik az otthoni munkavégzést, aminek (sajnos) kisebb részben lehet oka a bizalomra épülő vállalati légkör, és nagyobb részben az, hogy jelenleg nincsenek az ellenőrzéshez szükséges eszközeik.
Az egészséges munkavégzés további feltételeit is vizsgáltuk. Az érdekelt minket, felléptek-e új egészségügyi panaszok a home office kapcsán.
A többség (61%) azt válaszolta, hogy nincsenek új panaszai, vagyis vagy nem is voltak nekik, vagy a korábbiak kísérték őket haza is.
13,4%-uknak többet fáj a dereka és a háta, ami egyértelműen az alkalmatlan szék és a helytelen ülés következménye. Ugyanezzel hozható összefüggésbe azok helyzete, akiknek többet fáj a nyaka és a válla (9%). A monitorok bámulása önmagában nem gond, ha azok megfelelő technológiával készültek és jól vannak beállítva, viszont sokat ronthat a helyzeten, ha nincs megfelelő környezeti világítás. Valószínűleg ez utóbbi lehet az oka annak, hogy a válaszadók 8,5%-ának többet fáj a szeme. Végül 8,1% jelölte meg azt, hogy nap végére minden fáj.
Reméljük, hogy ezzel a rövid felméréssel olyan információkat tudtunk szolgáltatni, amik a jövőben segítenek hatékonyabbá és egészségesebbé tenni az otthoni munkavégzést.
Akár home office, akár klasszikus irodai környezet fejlesztése a cél, 30 éves tapasztalatunkkal és ergonomikus megoldásainkkal most is a rendelkezésedre állunk!
Íme a teljes infógrafika egészében: