Forgószéked tipikus hibái: mechanika
2022-06-30 Horváth Krisztián
Ahány forgószék, annyi féle mechanika - kezdhetnénk ezzel a frázissal a székek lelkét képező mechanikákról (más néven alaplapokról) szóló részt, és igazunk is lenne. Viszont van pár olyan általános funkció és jellemző hiba (meg működés), amik minden forgószék mechanikájára igazak.
A mechanika az az alkatrész, mely tartalmazza a szék legtöbb kezelőszervét, és a gázlift és az ülőlap között teremt kapcsolatot, valamint rend szerint ez tartja a háttámlát is. Ez nem egy statikus rész: még a legegyszerűbb mechanikák is képesek bizonyos egyszerű feladatok ellátására (kezelik a gázlift magasságállítását és az alapvető hintafunkciókat). Ennek megfelelően az itt ható erőhatásokat nem egyszerűen csak viselniük, de működés közben kezelniük is kell.
A mechanikák alapja általában egy standard méretű kúpos furat köré épül, mely a gázlifte tetejét fogadja. Felső felükön rend szerint négy lyuk található egymástól egyedi távolságban, e négy lyuk pedig az alaplaphoz rögzítő csavarok felszerelésére szolgál. A legtöbb gyártó saját furattávolságokkal dolgozik, így a mechanikák ritkán keresztkompatibilisek, emellett számtalan más dimenzióban is eltérhetnek egymástól (például a háttámla tartótávolsága vagy magának a háttámla rögzítésének furattávolságai). Ezért nagyon fontos, hogy mechanika csere esetén tájékozódjunk a lehetőségekről.
Lássuk a mechanikák pár alapvető típusát. A legegyszerűbb mechanikák (ezeket néha MEK névvel jelölik) nem végeznek mozgást, csipán a gázlift magasságállító pöckét tudják benyomni egy kar segítségével. Ennél eggyel bonyolultabb a sima hintamechanika, mely a szék ülőlapján fixen tartja, háttámláját viszont engedi hintázni. Bizonyos változatoknál a hintázás csak a két végponton rögzíthető, máshol több ponton közben is, néhány modellnél pedig a hintatávon akárhol. A fejlettebb hintamechanikák antishock funkcióval is rendelkeznek, mely meggátolja, hogy a hátlap hátba vágjon minket hirtelen előre dőlés esetén, illetve szabályozható a hintakeménység is. Ezeken a mechanikákon jellemzően két beállító kar van (magasságállítás és hintázás).
Az aszinkron mechanikák többnyire három karosak, hiszen a magasságállítás mellett külön kiengedhető a hátlap és az ülőlap állítása is. Ezen székek nagy hátránya, hogy beállítás után fixálni kell minden pozíciót, így nem tesznek lehetővé dinamikus munkavégzést és szabadon változtatható pozíciókat (például hintázást).
A szinkron mechanikák már igazán korszerűek, rajtuk ugyanis az ülőlap és a hátlap pozíciója szinkronban, de eltérő módon változik hintázás közben, hogy a derék pozíciója változhasson. Ezeken a megoldásokon beállítható a hintakeménység, illetve fixálható a hátlap pozíciója bármely helyzetben.
Léteznek más, speciális mechanikák is, például az aktív ülés rendszerek alatt levő, minden irányba kitérést engedő rugós megoldások is, ám csatlakozásukat tekintve ezek is adott ülőlapokat és standard gázlifteket fogadnak.
Nézzük meg a mechanikák pár alapvető funkcióját is: ahogy már fentebb említettük, az alaplap felel a hátlap képességeinek egy részéért, például a hintázást vagy az antishock rendszerért, illetve magáért a hintakeménysért (ha az állítható). A mechanika kezeli a gázlift magasságállítását is, illetve szinkron megoldás esetén ez hangolja össze az ülőlap és a hátlap dőlésszögét is. Meghibásodása tehát a forgószék nagymértékű funkcióvesztésével jár.
Ahány feladat, annyi féle hiba jelentkezhet a székmechanikákban. A leggyakoribb gond, hogy a mechanika elkezd nyikorogni vagy kattogni, mely asszimetrikus kopás jele lehet. Ebben az esetben a szék csavarjai féloldalasan lazulhattak vagy a székben nem egyenesen/középen ülünk), így annak egyik oldala nagyobb súlyt visel. Hosszú távon ez tönkreteheti a mechanikát. Ha a gyártó jelezte, hogy a mechanika pozícióját beállítás után fixálni kell, de mi ezt nem tettük meg, akkor az szintén meghibásodáshoz vezethet (főleg aszinkron mechanikák esetén).
A mechanika egyes részei, például az ülőlap felfüggesztési síkja vagy a háttámla tartó része vetemedhet is, ebben az esetben pedig a szék féloldalasan állhat, a mechanika egyes részei sérülhetnek. Szélsőséges esetben a gázliftet fogadó kúpos furat vagy a mechanika háza meg is repedhet. Ilyenkor az egész mechanikát cserélni kell.
A mechanikák további tulajdonságairól ebben a cikkben olvashatsz, illetve ebben a videóban meg is nézheted őket:
A mechanika csere a gázlift kúpos furatának összeszorulása miatt lehet problémás, és a gázlift sérülésének elkerülése érdekében érdemes szakemberre bízni a cserét.
Aktuálisan elérhető mechanikáink és szervizlehetőségeink árait itt érheted el.