Magazin

Első kérdés: hány székre van szükségünk a Holdig?

A NASA válasza az, hogy csak egyre, ha az egy rakétában van. Az 1960-as évek végén, mikor az USA először embert küldött a Holdra, mindössze három szék volt az űrkapszulában, amit egy gigantikus Saturn-rakéta szállított. A mai napig ez a hordozóeszköz számít a legnagyobb és legerősebb sorozatban gyártott és szolgálatba állított rakétának. A mi kérdésünk persze kicsit más, hiszen a “székkel a Holdra” megoldásnál azt feltételezzük, hogy székeket fogunk egymásra halmozni, mégpedig addig, amíg a Holdra nem érünk velük.

A kérdés az, hogy egy Saturn-5 rakéta olcsóbb-e, vagy az egymásra halmozott székek?

Gyakorlati problémák egy gondolatkísérletben

Mielőtt belevágunk a felfedezésbe, bizonyos előfeltevésekkel kell élnünk. Mondhatnánk úgy is, hogy a realitás bizonyos zavaró elemeit kizárjuk.

Ha a rakétát vizsgáljuk, feltesszük, hogy az kifogástanaul fog működni, tehát csak egy indításra lesz szükségünk, és nem fogunk így járni:

Ha a székeket vizsgáljuk, feltételezzük, hogy egyrészt az építményünk stabil lesz (tehát nem egészséges, mozgó ülőlappal rendelkező székeket rakunk egymásra, hanem passzív, hagyományos székeket), ez a stabilitás pedig azt is jelenti, hogy a légköri viszontagságoknak is ellenáll a torony. Míg ugyanis kiérünk a dermesztően hideg világűrbe, át kell haladnunk a kifejezetten szeles sztratoszférán és az 1000 foknál is melegebb termoszférán is. Ugyanilyen gond lehet az űrszemét is, mely a Föld körül keringő kis tömegű, de hatalmas sebességű részecskékből áll, melyek ha eltalálnák a székeken haladó vállalkozót vagy magát a széktornyot, megsemmisítő erejű becsapódást okoznának.

De tegyük túl magunkat mindezeken, és építkezzünk végre!

A számok

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel: mennyibe kerül ma egy Saturn-5 rakéta? Bár a Saturn5-ösöket ma már nem gyártják, könnyen kiszámítható a 318.300 forint/km üzemeltetési költségből és a Föld-Hold 384.402 km távolságából, hogy 122 milliárd forintnál is többe kerülne csak az odaút (egész pontosan 122.355.156.600 forintba, ami dollárban 421 milliónál is több; ez jól egybevág a NASA Holdmissziókra adott 1,45 milliárd dollár/küldetés költségével, hiszen ott az oda-vissza utat számítjuk, plusz a keringő és leszálló modulokat, meg az űrporszívó villanyszámláját is).

Mármost a székeknél több dolgot is figyelembe kell vennünk. Egyrészt, nem rakhatjuk a székeket egymásra bárhogyan: csak az ülőlapokra lehet stabilan elhelyezni egy újabb széket, ezért nem a székek teljes magasságát vesszük tekintetbe (ami kb. 110 cm), hanem az átlagos ülőlap-magasságot (ami kb 50 centi). Feltételezzük továbbá, hogy egy gázlift sem fog elromlani időközben, hiszen bár Székdoktorunk azt is megjavítaná, időlegesen ez csökkentené a teljes torony magasságát. Ezek fényében, és a Föld-Hold távolság előbb már ismertetett 384.402 km-es értékével számolva kijelenthetjük, hogy a 0,0005 km magas székekből összesen 768.804.000 darabra lenne szükségünk. Milyen szép kerek szám.

Akkor most melyik a drágább?

A rakéta árát már tudjuk, egy dolog azonban még hátra van: a kérdéses székmennyiség ára. Számoljunk most egy átlagos, normál minőségű irodai forgószékkel, legyen ez mondjuk 50.000 forint (ennél persze jobb széket is vehetünk, ha nem akarjuk kinyírni a gerincünket, de a Holdra ez is jó lesz). Ilyen körülmények mellett a székek összesen 38.440.200.000.000 forintba kerülnének, vagyis igen, jól olvassátok: több, mint 38 billió forintba!

Mindent egybevetve tehát:

Rekéta: 122 milliárd forint

Székek: 38 billió forint

Sajnos rakétával még mindig olcsóbb a Holdra utazni, mint székekkel. :(

Űrhajóval ráadásul kényelmesebb is

Sajnos van itt egy gyakorlati szempont is, amit nem vettünk figyelembe: ha rakétával utazunk, annak létfenntartó rendszerei a pár napos út alatt elfogadható körülményeket biztosítanak számunka. Azonban ha a székeken mászunk felfelé, akkor (még ha ezt űrruhában tesszük is) igen sokat kell majd felfelé kapaszkodnunk.

Bár a Föld gravitációs mezeje az út során egyre gyengül, a Holdé pedig az út vége felé erősödni kezd, a székek számából tudjuk, hogy (még feltételezett 1 szék/másdperc sebességgel is) több, mint 8.898 napig tartana az út, ami barátok közt is 24 év. Ha visszafelé is azonos sebességgel haladnánk, egy emberélet kellene a művelethez, ráadásul azt már ki sem merem számolni, hogy hány száz tonna oxigént kellene palackban magunkkal cipelni.

Cserébe viszont az út során bármikor leülhetnénk, hogy megpihenjünk.