A székek története I. - Végy követ és fát!
2013-05-31 Horváth Krisztián
Az ülés az emberi történelem hajnala óta megfigyelhető tevékenység. Megjelenése minden bizonnyal a tartós két lábon való járással függött össze. Korról korra változott azonban, hogy az emberek hogyan s miképp helyezték magukat kényelembe, akár munkáról, akár pihenésről, vagy szórakozásról volt szó. Maguknak a székeknek a funkciója is folyamatosan változott, alakult. Legtöbbször nem is az volt a lényeg, hogy min ülnek az emberek, hanem hogy mit fejez ki maga a tevékenység: ki ülhet le először, kinek kell állva maradnia, ki hol foglalhat helyet? Végső soron ezek a hatalom és az erő szimbólumai voltak. Ennek megfelelően sok esetben nem a mindennapok használati tárgyai maradtak fent az ábrázolásokban és elbeszélésekben, hanem a királyok vagy más hatalmasok gazdagon díszített trónjai.
Most arra vállalkozunk, hogy felidézzük Nektek, kik, mikor és mivel tettek hozzá a székek történetéhez. Első körben a kezdetektől indulva az ókorig fogunk eljutni.
A kőkorból többféle széktípust is ismernek a régészek. Legjellemzőbbek a fa- és háncsbútorok voltak, de olykor egy megfelelően fomázott szikla is megtette. Arról sajnos nem tudunk, hogy milyen “szövetezéssel” látták el ezeket a korai székeket, de szinte biztos, hogy terítettek rájuk valamit. Ismerünk ezen kívül számos monumentális méretű széket is, melyeknek valószínűleg nem gyakorlati, sokkal inkább vallási vagy reprezentációs célja volt. Európában druida és kelta eredetű leletekkel lehet legtöbbször találkozni. Ezek nagyságrendjükben vetekednek akár a stonehenge-i monolitokkal is, és minden bizonnyal szertartások is kapcsolódtak hozzájuk. Sok antropológus szerint az istenek ezekben a székekbel “ülve” vettek részt a tiszteletükre rendezett szertartásákon. A képeken két, a neolítikumból származó monstrum látható. Az első Szent Patrik székeként ismert, a második pedig Hag székeként, egy hegytetőn állja már évszázadok óta az időjárás viszontagságait. Garanciális szervizelésük még sokáig nem lesz időszerű.
Szintén érdekes és értékes lelet a Catal Hüyük-ből származó (nagy valószínűséggel) termékenységi szobor, melyen a figura egy fotelhez hasonló székben ül, a kezei pedig a karfákból formázott állatfigurákra (fejekre) támaszkodnak. A település az egyik első ismert város civilizációnk történetéből, a Kr. e. 7. évezredből, így az ábrázolás hatalmas jelentőségű.
Az alábbi falfestmény Egyiptomból, a Kr. e. 2. évezredből való. Rajta a dolgozó (éppen széket készítő) egyiptomi egy speciálisan faragott, mélyedéses kőtömbön foglal helyet. Érdekes, hogy ez a forma később is megmaradt a fa székek esetében.
Az első beborított leletünk Kr. e. 4000-ből, szintén a Nílus partjáról származik. Egyiptomban az ülőke volt a legfontosabb használati tárgy, melyet sokszor állatbőrrel fedtek. Már ezeken a berendezési tárgyakon is megfigyelhetőek az egyszerű csapolási technikák, kezdetleges illesztések is. A képen kicsit későbbi, már háttámlával és puffal kiegészített széket látunk.
Sokszor használtak állati testrészeket utánzó lábakat, mert hittek benne, hogy a mesterséges formákat követő tárgyak felborítják az univerzum egyensúlyát. Nem egy korabeli darab maradt ránk a Királyok Völgyében feltárt számos érintetlen (vagy már feltört) sírból. Szerencsére a fosztogatók a nemesfémeket értékesebbnek tartották, mint egy jó széket (micsoda tévedés!).
A mezopotámiai civilizációk esetében is jellemző volt a széklábakon állati testrészek, végtagok utánzása. A képen három asszír variációt láthatunk királyi trón témakörére. Szinte biztos, hogy ezeket nem napi, több órás munkavégzésre használták, mivel nem voltak ergonómikus, kényelmes kialakításúak.
Az ókori görög székek voltak az első olyan ülőalkalmatosságok, amik kifejezetten ergonómiai szempontokat vettek figyelembe. Könnyed felépítésűek voltak, kerülték a felesleges díszítettséget (ennek megfelelően elhagyták az állati motívumokat is). Jellemzően fából készültek. A ma is jól reprodukálható berendezési tárgyak kifejezetten szemet gyönyörködtetőek, szerintünk még ma is el lehetne őket adni egy-az-egyben.
Természetesen itt is találkozhatunk - főleg az isteneiket ábrázoló vázadíszítéseken - gazdagon illusztrált trónusokkal, melyek folytatták a korábbi, állati motívumokat használó díszítéseket.
A görög kultúra egyfajta továbbéléseként, kivirágzásaként is szoktak gondolni a római művészetre, jóllehet székek tekintetében csak részleges a folytonosság. Róma talán jobban szerette a reprezentációt és pompát, mint bármely vele egykorú állam, ennek megfelelően a fontos székeket, ülőhelyeket márványbók faragták. Jellemző motívum volt a szfinksz. A képen egy igen jellegzetes, “keresztlábas” megoldást láthattok - ilyenből számos maradt fent.
A Távol-Keletre tekintünk széktörténetünk első részének végén: itt a praktikum dominált, az ábrán egy jellegzetes, összecsukható széktípust látunk, ami a mai napig létező és gyártott megoldás.
Amiken mindenki szívesen ülne: íme a 3 legjobb hálós forgószékünk
Biztos te is láttál már hálós háttámlás forgószéket, de el sem gondolkodtál rajta, miért olyan jó. Segítünk kicsit, összeszedtük az érveket, de ennél többet is adunk: megmutatjuk, melyik Magyarország három kedvenc hálós forgószéke.
A felfújható bútorok világa
Elérkeztük a következő, laikusok számára komolytalannak tűnő bútorcsoporthoz, amely az utóbbi időben ugrásszerű változásokon ment át, és így teljes joggal belépett a komoly, sőt a dizájnerbútorok világába. Ne hagyjuk tévútra vinni magunkat: ezek a bútorok nem olcsóbbak, sőt... Hiszen a pneumatikus, azaz felfújható ágyak, székek, kanapék és egyéb bútordarabok számos olyan kihívásnak kell, hogy megfeleljenek, aminek az eredménye magas ár lesz.
2017 TOP irodai forgószékei
Ha te is azok közé tartozol, akik igazán jó forgószéket keresnek, akkor előbb-utóbb felteszed nekünk a kérdést: melyik a legjobb székünk? Erre a kérdésre keressük a választ eddigi idei tapasztalataink alapján.
